Földreszállt angyalok

Roger állami intézetben él édesanyja halála óta. Amikor édesapja meglátogatja egyszer, újra reménykedik, hogy magához veszi őt. Azonban édesapja mondása szerint majd csak akkor, ha a California Angels baseball csapat megnyeri a bajnokságot. Mivel a csapat az utolsó helyen játszik éppen, nincs sok esélye. Roger azért nem adja fel és imádkozik, hogy egyik vágya beteljesülhessen, és azzal talán a másik is. George Knox, a csapat edzője legszívesebben mindenkit lecserélne, de nem teheti. Rogernek az egyik meccs alatt angyali látomása támad, és a siker után odaférkőzik a mesterhez és megosztja vele titkát. A babonás edző ezek után minden meccsre magával viszi Rogert. Több se kell az angyaloknak: minden megtörténhet égen s földön…

Solo,a tökéletes fegyver

Solo a tökéletes katona. Profi harcos: nincs családja, nincsenek barátai, sőt még személyazonossága sincs. Ha megsebesül, parancsnokai sorsára hagyják - ugyan ki hullatna egyetlen csepp könnyet is egy gyilkoló androidért? De ezt az emberszabású fegyvert úgy programozták, hogy képes legyen tanulni - akár az emberi élet tiszteletét is... Amikor egy szupertitkos akció során latin-amerikai lázadók ellen akarják bevetni, nem engedelmeskedik a parancsnak, mert a célpontok között ártatlan civilek is vannak. A megtorlás elől Solo Latin-Amerika őserdeibe menekül, ahol egy falu lakói fogadják maguk közé. Amikor megindul a hajtóvadászat az ˝áruló˝ után, Solo egyszerre veszi fel a harcot a falut terrorizáló lázadókkal és az üldözőivel szemben…

Hat gyilkosság egy vasárnap

Harry Odum tizennyolc éves és zavart viselkedésű fiú. Édesanyja, a még mindig szép Kate asszony túláradó szeretete rányomja bélyegét fia minden percére. Harry aláveti magát a szinte már természetellenes anyai gondoskodásnak. A környékbeli zsidó maffia kiszemeli Harryt és egyre piszkosabb munkákat bíznak rá. Az elfojtott indulatok, egy régi baleset fel nem dolgozott következményei brutalitásként törnek fel Harry lelkéből. Mielőtt a fiú végleg elveszne az erőszak örvényében, felcsillan számára az igaz, fájdalmas szerelem lehetősége…

Az őrület határán

Szimfónia a háború abszurditásáról, a katonák lelkéről, félelmeikről, élni akarásukról. James Jones kíméletlen realizmussal megírt regényéből Terrence Malick készített megrázó erejű filmet. Terrence Malick rendező „vén oroszlán” a műfajban, húsz év kihagyás után újszerűen ábrázolja az ember és természet megtörhetetlen kapcsolatát. A második világháború egyik legvéresebb csatája volt a Guadalcanal-i csata a csendes-óceáni szigetvilágban. A csata megtorpanásra késztette az addig gyorsan előrenyomuló japán hadsereget. Újonc amerikai alakulatot dobnak partra az egyik szigeten, hogy erősítsék a megtizedelt tengerészgyalogosokat. El kell foglalniuk a fennsíkot, ahonnan a japánok légi fölényt gyakorolnak ezer mérföldes körzetben. A fiatalok lassan döbbennek rá a helyzet értelmetlenségére. Vizük elfogyott, erejük fogytán. Egymásra vannak utalva a túlélés érdekében. Ott állnak a pokol kapujában, és tudják, hogy élve vagy holtan, de be kell lépniük…

Egy sorozatgyilkos nyara

1977 hosszú, forró nyara. New York bevándorlók lakta külvárosainak lakóit egy eszelős gyilkos tartja rettegésben. A 44-es pisztolyt használó tettes előszeretettel csap le magányos, fiatal lányokra, vagy az autóban önfeledten csókolózó párokra. Mindeközben Bronx olasz negyedében telnek a mindennapok, de a gyilkosságok árnyékában minden megváltozik. Lassan a környékbelieken is úrrá lesz az őrület, s mialatt a rendőrség után már a maffia is az elmeháborodottat hajszolja, a régi cimborák lassan egymásban is tömeggyilkost látnak…

Szabad a szerelem

Csak egyszer vagy fiatal: erre fogsz örökre emlékezni… Barry Levinson író-rendező negyedik Baltimore-ban játszódó meséje. 1954 őszétől egy éven át követhetjük a Kurtzman család és környezete életét. Tombol a szülők és nevelők által tiltott rock and roll. A zsidó negyedből származó fiatalok egy iskolába járnak a feketékkel és a szegényebb fehérekkel. Ben (Ben Foster), a nagyobbik testvér egy fekete lányba, Sylviába (Rebekah Johnson) lesz szerelmes. A fiatalabb fiú, Van (Adrien Brody) az előkelő negyed egyik partiján ismeri meg Dubbie-t (Carolyn Murphy). A lányok veszik át a vezetést, nem szégyen nekik kezdeményezni. Sylvia megajándékozza Bent egy James Brown koncertjeggyel, Dubbie elhívja Vant egy motelbe. Új világok tárulnak fel mindannyiuk előtt. A szerencsejáték-üzletben utazó családfő közben óriási pénzösszeget veszít. Kénytelen-kelletlen a helyi rosszfiú partnerévé válik…

A királyné nyakéke

Párizs pompás és kegyetlen város. A XVIII. század vége felé egy magányos nő elhatározza, hogy ő maga is kegyetlen lesz: bosszút áll a királyon, mert az kivégeztette szüleit, megalázta családját, őt magát pedig megfosztotta nevétől. A király körül élők hiúságát, pénzéhségét és hatalomvágyát kihasználva vakmerő tervet eszel ki, melybe belekeveredik egy kardinális, Cagliostro, a szélhámos, egy selyemfiú és maga Marie Antoinette is. Mindannyian azt hiszik, hogy egy 647 gyémántból álló nyakék megszerzése a tét. Csupán Jeanne de la Motte tudja, hogy annál sokkal többről van szó. Arra viszont ő sem gondol, hogy a botrány, amit kirobbant, végül egészen a Bastille lerombolásáig vezet…

Bábu

Steven befelé forduló, csendes fiú, különc édesanyjával és nővérével él. Egy napon megpillantja a tévében a legnagyobb hasbeszélőt és bábfiguráját. Olyannyira hatással van rá a showműsor, hogy elhatározza: ő is hasbeszélő akar lenni. A család nem figyel rá, nővére szerint pedig olyan lenne egy hasbeszélő bábuval a karján, mint egy pedofil. Steven viszont teljesen komolyan veszi küldetését. Barátnője is furcsa lány, ő klezmer-énekesnőként próbál érvényesülni. Kettejük megszállottsága együtt ellenálhatatlanná teszi őket. Steven a színpadon bábuja által beszéli ki magából a sok keserűséget, ami ott komikussá válik. Lassan a közönség egyik kedvencévé avatják…

A zongorista(3 oscardíjas film)

1939, Varsó. Wladyslaw Szpilman zongoraművész egy lemezstúdióban dolgozik, amikor bombázni kezdik a várost. A felvétel félbeszakad, Wladyslaw hazatér. Otthon zsidó szülei és testvérei megpróbálják eldönteni, mit vigyenek magukkal, ha a növekvő náci fenyegetés miatt menekülniük kell Varsóból. Wladyslaw nem akarja elhagyni a várost, mivel szereti, s legalább annyira rajong Dorotáért, a fiatal csellistáért. A nő nagyon aggódik a növekvő antiszemitizmus miatt. Családja nem sokkal azelőtt költözött be a fallal körülvett gettóba, és megpróbálnak alkalmazkodni az ottani élethez. A zsidó Itzak Heller kollaborál a nácikkal, és azt akarja, hogy Wladyslaw és Henryk csatlakozzon a zsidó rendőrséghez, de a fivérek visszautasítják az ajánlatot. Miközben megpróbálna pénzt keresni, hogy eltartsák a családot, a körülmények egyre rosszabbra fordulnak. Mindenkit deportálnak, kivéve Wladyslawot, akit Itzak kirángat a sorból. Benek, annak az étteremnek a tulajdonosa, ahol korábban zongorázott, munkát ad Wladyslawnak, de a helyzete egyre rosszabbra fordul, a német tisztek és a katonák roppant gorombák vele. A zongorista a föld alatti mozgalomnál keres segítséget, amely különböző védett házakba bújtatja el őt, ahol nincs más dolga, mint kibámulni az ablakon. A varsói gettó 1943-as felkelését követően Wladyslaw megint önmaga lehet. Dorota és mások, többek között a német Wilm Hosenfeld százados segítségével a zongorista megpróbálkozik a túléléssel, amíg véget nem ér a háború.

Az éneklő detektív

Dan Dark, a jónevű krimiíró rémes bőrbetegségben szenved. Ennek egyik tünete, hogy az általa írt gyilkosságok, a múlt emlékei és a betegség okozta hallucinációk összekeverednek egy kedves zsaru történetében. A fickó amikor épp nem egy prosti meggyilkolására próbál fényt deríteni az ötvenes évek Los Angelesében, egy jazz-zenekar énekese. Mindez nagyon jól hangzana, ha nem fenyegetné a halálos csapda az út végén, amelyben már képtelen megkülönböztetni a képzeletet a valóságtól, nem tudja, mi történik, mit tesz, és miről hiszi azt, hogy megtette.

A Falu

Pennsylvaniában, egy erdő közepén fekszik egy békés kis falu. Első ránézésre boldog és nyugodt hely. De a látszat csal. Az itt lakók generációk óta tudják, hogy otthonuk határán túl, az erdőben különös, idegen lények élnek. Ők nem jönnek a faluba, a falubeliek nem lépik át az erdő határát – ez a hallgatólagos megállapodás biztosítja a viszonylagos békét. Egyébként nincs sok szabály: a sárga szín véd, a piros veszélyt hoz. Aki a fák közé megy, nem jön vissza többé. Ha pedig megszólal a harang, akkor mindennek vége: mert azt a falu lakói is tudják, hogy a nyugalom csak átmeneti. Láthatatlan szomszédaik egyszer felbukkannak majd a házaik között. Lucius nem viseli a bezártságot. Elindul, hogy megtudja, mi van az erdőn túl.